Lora - Csakazértis

A Lora különös, két idősíkon párhuzamosan játszódó történet, amely olyan bravúrosan egyensúlyoz gyönyörűen fényképezett jeleneteivel múlt és jelen között, hogy nézőjében egy percre sem merül fel, vajon hol is jár valójában.

Lora múltja Dávid. Lora múltja csupa szín. Csupa vidámság, csupa szép és jó, mégha a felszín alatt már nem is az, Lora nem látja vagy nem akarja látni, hogy álságos az ő kis színes világa.

Lora jelene Geri. Lora jelene csupa fekete. Csupa emlék, csupa fájdalom és csupa ésszerűtlen kötődés valakihez, aki bántotta és becsapta.

Lora vak. Vak a múltban, mert nem akar látni és vak a jelenben, mert nem tud látni. Pedig valójában csak még mindig nem akar. Nem hajlandó sem a múltban, sem a jelenben elfogadni azt, amit a szeme mutatni szeretne. Mert így könnyebb.

Lucia Browley csodálatos Lora szerepében. Herendi Gábor rendező remekül döntött, mikor úgy döntött, nem ismert magyar színésznőt választ a szerepre, hanem valakit, akivel a magyar nézők nemigen találkozhattak eddig, s így nem is kötnek korábbi szerepekhez, s aki ezáltal Lora karakterét sokkal különösebbé és egyedibbé tudta tenni. Dávidot Fekete Ernő, Gerit pedig Nagy Péter alakítja. Egyikük sem "híres" színész, s mégis sokkal hitelesebb velük a történet, s nem mellesleg fantasztikusan formálják meg a rájuk bízott karaktereket. Különösen Nagy Péter alakítása az, ami számomra emlékezetes.

Természetesen kisebb szerepekben feltünnek a "nagyok" is, Reviczky Gábor, Lázár Kati vagy Csuja Imre. Apróbb epizódszerepeikben is mindannyian tökéleteset nyújtanak és ezzel sokat tesznek hozzá a "fiatalok" munkájához.

A film nagy értéke a zenéje. Sajnos, ki tudja miért, hanghordozón nem jelenet meg, így csak innen - onnan "összevadászva" élvezhethjük a többségében Hrutka Róbert nevéhez fűződő dalokat, de hallható a filmben Moby, Yonderboi és a Yazoo egy-egy dala is, utóbbi csapat Winter Kills című száma - mint ahogy azt korábban írtam már - számomra A dal, a legtökéletesebb választás a film egyes részeinek hangulatához.

A film honlapján érdemes egy kicsit elidőzni, garantáltan visszakapjuk a hangulatot, amit átélhettünk a filmben. ( Katt ide )

Mit is mondhatnék még a tegnapi és a mai bejegyzés után? Még mindig 2007 legkedvesebb filmje.

Szigorúan érzelmi alapon.