2008. január 1., kedd

Kapafogú kontra zakós majom, avagy 2008 első filmje

...avagy S.O.S Szerelem. Tényleg véletlenül lett ez az év első filmje. Még éjfél előtt Barbarával beszélgettünk telefonon és közben kapcsolgattunk ide-oda. Mivel nem egyforma előfizetésünk van (ő UPC és UPC Direct- vagyis műholdas tv) más adóink vannak, ígyhát szépen öregesen kitárgyaltuk, hogy egyikünknek sem jobb, mert alig-alig akad értékelhető műsorszám. Na de majd a „meglepetésfilm” az HBO-n, éjfél után. Ami persze, csak annyiban meglepetés, hogy ilyenkor van a premierje a szokásos vasárnap este helyett, de aztán ugyanúgy kismilliószor megtekinthető majd, mind a nem-meglepik. Biztos voltam benne, hogy én aztán nem állok neki éjfél után filmezni, de végül a nagy durrogás miatt kompomisszumot kötöttem magammal, belenézek, mi az, aztán meglátjuk.

Mikor megláttam, hogy az S.O.S Szerelem, akkor – természetesen csak a durrogás miatt – gondoltam, egy darabig nézem,amíg csend lesz és nyugodtan tudok aludni. Legközelebb háromnegyed kettőkor a végefőcímnél néztem az órára.... Hát így lett 2008 első filmje az S.O.S. (Barbarát még nem hívtam, csak akkor negyed egy fele, nézték, de a véleményét még nem tudom...)




Most, hogy újra megnéztem, megint eszembe jutott Sas Tamás – a rendező – nyilatkozata, ami az egyik legpökhendibb nyilatkozat volt, amit valaha rendezőtől olvastam – jó,olyan sokat nem olvastam-. Mondván, ő zseniálista alkotott, mennyi nézőt bevitt a moziba, míg az ugyancsak tavalyi magyar közönségfilmnek szánt Lora – nálam az év filmje, lásd lentebb – csak 70 ezer nézőt és a Lora amúgyis szar. (Bár ugyanezt mondta a Nagyítás című filmről. Zsigerből leszarozni Anotnioni-t. Bravó!) Szóval, eszembe jutott ez a nyilatkozat és egy másik mellé, amit nem olyan régen olvastam a Debrecen Online-on (véletlen odakeveredés okán), ahol a cikk szerzője egészen pontosan ezt írta a filmről:

"Sas Tamás nyilatkozataiból rendre kiderül, hogy amolyan missziós tevékenységnek, mondhatni életcélnak tekinti, hogy visszacsalogassa a nézőt a magyar filmekhez. Az igyekezet mindenképp respektálható, az azonban egyelőre rejtély számomra, hogy ezt milyen formában véli megvalósítani. Vagy képzelt közönségét hiszi mentálisan teljesen visszamaradottnak, vagy ami hasonlóképp siralmas, rendezőként ennél a színvonalnál képtelen magasabbra szárnyalni. Új filmje közhelyszerű, kínos párbeszédek, giccses videoklipek, reklámbetétek és a rosszul megírt forgatókönyv eredményeként helyüket szerencsétlen módon keresgélő színészi alakítások félresikeredett egyvelege. Lehetséges, hogy ez az üdvözítő út?"

(Forrás: Debrecen Online)





Most , mivel Sas rendkívül ellenszenves, az írónak kellene igazat adnom, de nem tudok teljes mértékben. Mert mégiscsak bevitt egy halom nézőt a film a moziba (többet, mint a Lora, ez tény) és a sok hülye arcba mondós reklám és primitív poén ellenére is szórakoztató tudott lenni!

Szeretem én a komoly, sokatmondó, tartalmas filmeket, de vannak helyzetek – január első napjának első órája, vagy egy fárasztó munkanap estéje – amikor ilyen kell. És bár tényleg nagyon Randiguru – kíváncsi vagyok, mi lesz az ügy kimenetele – mégis megvették a jogait külföldre, tán mégis újraforgatják (Bár Sas már a Szerelemtől sújtvánál is ezt mondta, aztán semmi nem lett belőle, eddig.)

Eszem ágában nincs védeni Sas-t, mert az S.O.S nem film, de szórakoztató. Minden hibája ellenére is az. Kíváncsian várom a Sas-futószalag újabb Valentin-napi filmjét, a 9 és fél randit. A főszereplők tekintetében sok meglepi nem lesz (Fenyő Iván, Kovács Patrícia, Hevér Gábor – utóbbit nagggyon szeretem, a hangját pedig különösen) - egek, egy magyar film, amiben nincs Csányi... !!! :) a tartalomban meg... olvastam, meglátjuk.


Az xpressen korábban ezt írtam az S.O.S. - ről:


Másodszori megnézés után úgy döntöttem, dackorszakomba lépek és szembe megyek minden, ezt a filmet élesen kritizáló és lehúzó nézővel. És teszem ezt azért, mert ez a film nekem TETSZETT! És akkor a magyarázat.

Lehet magyar filmeket szidni, ócsárolni, sőt, azt kell mondjam, divat lett ezt tenni, ha kell, ha nem. De lássuk már be, hogy annak, aki pusztán kikapcsolódni kíván, nem keres mély értelmet, komoly tartalmat, nagy légi- és vizicsatát, gyors autókat és még sorolhatnám, annak ilyen film kell, mégha amúgy máskor igenis megnéz számos művészfilmet vagy egyéb, sokkal többre tartott alkotást is. És igen, ez elé a film elé úgy kell leülni, hogy ki akarunk kapcsolódni, nem várunk semmit, pusztán csak szórakoztatást. Mert ha így nézzük ezt a filmet, akkor igenis ki lehet jelenteni, hogy ennek a kritériumnak tökéletesen megfelel.

Ehhez kellett Csányi Sándor – jó, tudom, elcsépelt, hogy ő az örörk szépfiú és mennyivel hitelesebb volt „jópasiként” a Gerit alakító (ha jól tudom, elsőfilmes) Nagy Péter, mert nem köszönt vissza belőle a Magyarországon tanuló zsidó fiú, aki becsapja a lányokat ( Állítsátok meg Terézanyut) vagy a vidéki ripacs, aki hipp-hopp leveszi a lábáról a pesti dramaturgnőt ( Csak szex és más semmi). Igen, hozzánőttek ezek a szerepek, de pont ezért volt jó ebben a filmben. Mégha megszokott, mégha elcsépelt, mégha nagyon „csányisándor”, akkoris. Inkább volt nekem idegen mint Zsarátnok város jegyzője, mint egy „szerelemközvetítő iroda” vezetője. És kellett a szórakozáshoz Fenyő Iván, – más filmjeiben (többek közt Szabadság, szerelem) nem tetszett ennyire – aki a bunkó gazdag srác szerepét fantasztikusan alakította és aki azután az alakítás után később a filmben, mikor kissé máshogy láttuk, már nem is tűnt olyan hitelesnek. És kellettek nagyon jó mellékszereplők , ha szabad őket a „mellék-„ jelzővel illetni, kellett Kovács Patrícia – na jó, ő azért inkább főszereplő - , akin abban a bizonyos bankreklámban is rendre jókat derülök,és aki Sas Tamás „magán” színésznője, hiszen együtt dolgoztak a Szerelemtől sújtva című moziban ( annak a forgatókönyvét is megvette Hollywood, noha az messze nem volt vígjáték) és most együtt forgatják az újabb magyar Valentin – napi love stroyt,a 9 és fél randit (Lehet, hogy Sas lesz az aktuális Valentin-napi rendező???).Vagy említsük meg Varga Boglárkát, aki tündérien játszik, de még a sokkal kisebb szerepekben feltünő nagyok is tapsot érdemelnek az ujjagyakorlatként eljátszott szerepekért, amikkel mégis tudtak nevettetni. Gondolok itt Szacsvay Lászlóra, Hernádi Juditra vagy Benedek Miklósra.

Igenis jó ez a film, egy egyszerűnek induló és végül ügyesen megcsavart sztorival, amire nem csoda, hogy küldföldről annyian rábuktak. (Pech, hogy hajaz a történet a Randigurura, és bár anno Yann Samuel is elmondta, hogy ő előbb kedzete el írni a Szeress, ha mersz forgatókönyvét, mégis mindig azzal gyanusították, hogy az Amélie-t koppintotta le. Szóval, pech a hasonlóság, mégha nem is olyan erős, mert ha ez a film Amerikában befut, nagyon meg fogják kapni a magukét a forgatókönyvírók a plágiumokra oly’ érzékeny Ámerikában.)

Igenis jó film, mert lehet rajta nevetni, jól sikerültek a beszólások, - mégha nem is lesznek olyan klasszikusok, mint az Üvegtigris beszólásai – és jó ez a film, mert az tud lenni, aminek gyárották, egy szórakoztató film.

Ami a rendezőt illeti, nem szívlelem túlságosan, ebben az is közrejátszik, amit és ahogyan korábban nyilatkozott többek közt erről a filmről, a Nagyításról és a Loráról, korábbi munkáit nem tartom nagyra, és azt hiszem, hogy ez a film sem annyira az ő, mintsem inkább a két forgatókönyvíró - Szurmai János és Agnes Fernandes-érdeme. Én nekik köszönöm a másfélóra kikapcsolódást a hétköznapok sűrűjéből.

A film zenéje jól összeválogatott anygag, bár volt talán két dal, ami kicsit kilógott a sorból, - az érezthetően magyar előadó(k) által énekelt angol dalokra gondolok – viszont örvendetes, hogy helyett kapott a dalok között a Magna Cum Laude Vidéki Sanzonja vagy – az én egyik személyes nagy kedvencem – a Quimby Most múlik pontosan c. dala. Kicsit mások, mint a megszokott filmzenék. Ami az instrumentális részeket illeti, itt-ott az volt az érzésem, hogy a szerző kicsit sokat hallgatta Craig Armstrong filmeznéjét, amit a Love Actually-hoz írt, néha nagyon hasonlított a zene, de nagyon illett a sztorihoz, az kétségtelen.

Sajnos, a reklámok itt is nagyon szembetűnöek, ennyi szépséghibája azért van a dolognak, csak remélni lehet, hogy ezen a problémán egyszer felül tud kerekedni a magyar filmipar – jelzem, csakhogy sokadszorra is a Lorát, a kedvencet hozzam fel példaként, ott ezt Herendi Gábor sokkal jobban tudta kezelni.

A dvd-kiadás nem sikerült a legjobban, a kép sokszor szemcsés és életlen, néha csúnya, fehér pontocskák jelennek meg a képen. A hang (5.1) nagyon szépen szól.

Összességében igenis jó film az S.O.S szerelem, csak nem kell sokat várni, csak egyszerűen le kell ülni a tv elé, és kikapcsolódni akarni egy vígjátékkal. Ha nem akarunk többet, akkor ezt garantáltan meg fogjuk kapni. Tehát a kulcs a film élvezetéhez: nem elvárni semmit, csak élvezni a történetet!!



/Quimby-Most múlik pontosan/





/Magna Cum Laude - Vidéki sanzon/






0 megjegyzés: