... és nosztalgikus csalódó.
Mivel az elmúlt néhány nap kicsit elteltem "filmileg", evidens volt, s meg is ígértem magamnak, hogy a következő, amit megnézek, egy lazább, egy komoly agymunkát nem igénylő alkotás lesz. Végül belejátszott még a fáradtság is a dologba, így ismétlő film került terítékre. Nem is akárhányadszor ismétlő, a kertévék ünnepi nagy kedvence, a Zűr bajjal jár. Szerintem ember nincs az országban, aki nettó pont annyi időnyi reklámbetéttel, mint amennyi a film tényleges hossza, ne izgulta vagy nevette volna végig Peter Brackett és Sabrina Peterson történetét. A film 1994-es bemutatója óta erre szerintem évente egyszer biztos, hogy lehetőség volt.
A történet könnyen fogyasztható, többször nézhető, és könnyen felejthető. Kicsit krimi,de annak halovány.Kicsit vígjáték, de annak nem elég vicces és kicsit romantikus film,de annak túl romantikátlan.De ettől még kiérdemli a jó jelzőt. Mert könnyed és mert pont azt tudja, amit egy efféle filmnek tudnia kell. Várod, hogy újranézhesd sokadszor is, közben kicsit már unod, a végét előre fújod, mégis szívesen nézed újra legközelebb.
Nekem tegnap nem jött ez a "várod" érzés, csak emlékezni akartam rá, azért néztem újra, de úgy tűnik, még nem láttam elég régen s így a fent említett "kicsit már unod" "már nagyon unoddá" alakult, s a végén messze nem éreztem, hogy szívesen megnézném újra. Majd. Egyszer.
Ha már Julia Roberts és vígjáték ( -féleség), akkor egyértelműen Micsoda Nő! vagy Álljon meg a nászmenet! Tényleg.... valahogy várom, hogy újranézhessem őket....
Mivel az elmúlt néhány nap kicsit elteltem "filmileg", evidens volt, s meg is ígértem magamnak, hogy a következő, amit megnézek, egy lazább, egy komoly agymunkát nem igénylő alkotás lesz. Végül belejátszott még a fáradtság is a dologba, így ismétlő film került terítékre. Nem is akárhányadszor ismétlő, a kertévék ünnepi nagy kedvence, a Zűr bajjal jár. Szerintem ember nincs az országban, aki nettó pont annyi időnyi reklámbetéttel, mint amennyi a film tényleges hossza, ne izgulta vagy nevette volna végig Peter Brackett és Sabrina Peterson történetét. A film 1994-es bemutatója óta erre szerintem évente egyszer biztos, hogy lehetőség volt.
A történet könnyen fogyasztható, többször nézhető, és könnyen felejthető. Kicsit krimi,de annak halovány.Kicsit vígjáték, de annak nem elég vicces és kicsit romantikus film,de annak túl romantikátlan.De ettől még kiérdemli a jó jelzőt. Mert könnyed és mert pont azt tudja, amit egy efféle filmnek tudnia kell. Várod, hogy újranézhesd sokadszor is, közben kicsit már unod, a végét előre fújod, mégis szívesen nézed újra legközelebb.
Nekem tegnap nem jött ez a "várod" érzés, csak emlékezni akartam rá, azért néztem újra, de úgy tűnik, még nem láttam elég régen s így a fent említett "kicsit már unod" "már nagyon unoddá" alakult, s a végén messze nem éreztem, hogy szívesen megnézném újra. Majd. Egyszer.
Ha már Julia Roberts és vígjáték ( -féleség), akkor egyértelműen Micsoda Nő! vagy Álljon meg a nászmenet! Tényleg.... valahogy várom, hogy újranézhessem őket....
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése