2008. március 22., szombat

Ízig - vérig Annie Mary



A film hivatalos tartalma:

Annie Mary tizenévesen megnyerte a legtekintélyesebb wales-i énekversenyt, de mivel anyja betegeskedett, a lány nem vehette igénybe az elnyert ösztöndíjat, amellyel Milánóba mehetett volna tanulni. Ami azt illeti, sosem hagyta el Ogwot. Most, 15 évvel később boldogtalanul éldegél otthonában megözvegyült apjával. Már senki sem emlékszik Annie gyönyörű hangjára, a helybeli asszonyok inkább aranytorkú apja, a falubeli nők által nagyon kedvelt pék dicséretét zengik, a papa tenorja helyi híresség, a Völgy Hangjaként közismert.
(Forrás: www.cspv.hu)



Azt hiszem, nem túl bölcs dolog elvárásokkal leülni filmet nézni. Az esetek többségében abból jó nem sül ki. Így jártam én az Ízig-vérig Annie Mary-vel. Nem tudom, mit vártam, de nem ezt vagy nem így.

A történet első része személyes érintettség okán állt közel hozzám, míg a második rész azért, mert egyszerűen Annie Mary csodálatosan, szerethetően elragadó benne.Mégis összességében nekem nem nyújtotta azt a katarzist, amit vártam. Ha a hibás elvárástól eltekintek, és most ezt fogom tenni, akkor pokolian tetszett ez a nagyon különös film.

A film, ami úgy gondolom, nem más, mint egy csöppet sem hétköznapi 33 éves lány önmagára találásának története, egy mese arról, ahogy felfedezi a világot és kiteljesíti mindazt, amit olyan hosszú éveken át volt kénytelen elnyomni önmagában.

Szerettem Annie Mary-t, a gyermeki naivságáért, azért, ahogyan olyan akadályokat tudott a magam módján remekül venni, ami nekünk "földi halandóknak" aligha sikerülne, szerettem, mert olyan páratlanul önzetlen és jólelkű volt, amilyen ember ezen a földön kevés van, és szerettem, mert egyszerűen nem lehetett nem szeretni.



Nem az volt a film, amilyennek hittem, hogy lesz, de nagyon szerettem. Aki nem ismeri, annak meg kell ismernie, a magamfajtának pedig, aki már látta, újra meg kell néznie, szigorúan elvásások nélkül. És, biztos, ami biztos, némi papírzsebkendővel felszerelve, mert ember legyen a talpán, akit ennek a filmnek a záródala nem fog meghatni.

Lehet, hogy tévedek abban, amit most írni fogok, de vállalom. Annie Mary-től tanulni lehetne és tanulni kell. Világlátást, szeretni tudást és önzetlenséget. Néha szeretnék, nagyon szeretnék úgy tudni nézni az életre, mint ő.

0 megjegyzés: