2007. december 27., csütörtök

Költői szerelem

Egy korábbi szösszenet, az xpress.hu-ról:

Egy film, amit látni kell mindazoknak, akik szeretik Angliát, akik szeretik a már-már lehetelen zöld színű gyepet s hozzá a már-már lehetetlen kék színű eget és a piros téglás kisházakat. Egy film, amit látni kell azoknak, akik szeretik a könyvtárak sejtelmes hangulatát, a szalaggal átkötött régi levélkötegek varázsát, az iron hangját, ahogy finoman végigszalad a sárgás papíron, a kandallóban ropogó tűz látványát, ami narancsospirossá teszi a szobát, amit gyertyák és nehéz drapériák tesznek még melegebb hangulatúvá, no és persze azoknak, akiknek egy kicsit nagyobbat dobban a szíve és talán kicsit érzik is az illatát, ha egy szép, régi könyvet látnak és azoknak is, akik szívesen kucorodnak le egy könyvtár két polcsora közé, hogy elolvassanak egy verset.

Ez a sok-sok hangulat mind ott lapul a Költői szerelemben, s mindehez társul a mai London, a piros emeletes buszaival és telefonfülkéivel.

A két szálon futó cselekmény a múlt és a jelen Angliája között bravúrosan egyensúlyozik, Neil LaBute fantasztikusan megoldotta az idősíkok közti váltásokat, egyetlen percre sem érezzük, hogy elvesztettük volna a fonalat, holott az egyik percben még egy vagyont érő Porsche száguldozik a képen, a másikban pedig egy 1850-es évekbeli társasági esemény kellős közepén találjuk magunkat.





Különös hangulatú film ez, tele 19. századi vers- és levélrészletekkel, amik olyan lágyan és különösen simulnak bele a film napjainkban játszódó történetszálába, hogy észre sem vesszük őket, mégis mágikus erővel hatnak.

A dvd képe tökéletes, erős, élettel teli színekkel, kristálytiszta, hibátlan képpel, mely méltó a filmhez és méltó a sok csodás angliai tájképhez. Az 5.1-es hangot szinte alig használja ki a film, ugyanis többniyre párbeszédekre épít, de mindazonáltal teljesen tökéletes a hangminőség. Extra nem sok került a lemezre, de talán nem is baj. Egy ilyen hangulatú film megnézése után fura is lenni azt látni, hogy miközben a szerelemtől szenvedélyesen izzó 19. századi hősszerelmes a monológját mondta, hogyan és hányszor sült bele és esetleg mekkorákat káromkodott közben.

Magávalragadó, csodás alkotás, jól megválasztott színészekkel és remek rendezéssel. Látni kell!

(A képek a film hivatalos oldaláról származnak.)

0 megjegyzés: