Karácsony, sütemény-hegyek, és punnyadás a tv előtt. Így találkoztam újfent a Segítség, felnőttem című korai Hanks zsengével. Egyszerűen csak a történeti hűség kedvéért emlékezem meg róla, hogy láttam, immár sokszázadszor - ez egy költői túlzás volt. Tipikus fejből kinézős, tévé-bámulós film. Az én korosztályomnak. Hogy a mai kölköknek mit mond, tőlük kellene megkérdezni. Egynek jó nosztalgikum - nekem.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése