2009. november 15., vasárnap

Rockhajó


Richard Curtis. A brit, aki megírta nekünk a Notting Hill-t, a Négy esküvő, egy temetést, az Igazából szerelmet és most pedig a Rockhajót. Richard Curtis, a brit, aki nem tud hibázni. Vagy csak keveset.



Az 1966-ban játszódó kalózrádiós történet ugyanis, eltekintve attól, hogy első nekifutásra rettenet hosszúra sikeredett ,– hiszen az eredeti film csaknem 3 órás volt és hiába bántak az alkotók határozottan a vágóollóval, a maradék két óra is egy kicsit soknak tűnik –az idei év egyik legjobb, ha nem A legjobb vígjátéka. Pazar szereplőgárda, relatíve klisémentes párbeszédek és egy olyan sztori, amelynek aktualitását csaknem három millió magyar a közelmúltban maga is megtapasztalhatta.


Ami pedig talán mindennél erősebb és ütősebb a Rockhajó fedélzetén, az a zene. A gondos válogatásnak köszönhetően ugyanis nem kell senkinek attól tartania, hogy számára ismeretlen, 60as évekbeli „őskövület” dalokat kell hallgatnia. A filmben szereplő slágerek jórészét ugyanis a mai napig játszák a rádiók, csak éppen nem eredeti verziójukban, hanem a sokadik feldolgozás formájában. Így tényleg garantáltan ismerősek leszenek.


Sokszereplős, sok jó zenés vígjáték, meglepetést nem hozó végkifejlettel. Ez az, amit Mr.Curtis nagyon tud (Igazából szerelem!!). És ezt már megint sikerült hitelt érdemlően bizonyítania.

0 megjegyzés: