Kölyök

Azt mondtam már, hogy mekkora tisztelője vagyok Törőcsik Marinak? Nem? Nos, itt az ideje. 

Úgy gondolom, hogy a művésznő a ma élő színésznő közül a legnagyobb, a legemberibb, a legszínésznőbb. (sicc!) Nekem ő azt a kort idézi, amikor a művésznőknek hajlongani illett, amikor a művésznőket akkor szeretet és tisztelet övezte, hogy már csak a közelükben lenni is kitüntetés volt. Tudom, hogy Törőcsik Mari  sokkal szerényebb annál, hogy ekkora tiszteletet elvárjon, de pont ezzel a sugárzó, jó értelemben vett egyszerűséggel éri el azt, hogy mérhetetlen tisztelettel tudjak róla csak írni.

Az 1959-es Kölyök című filmje pedig az én mozis élménylistámon mindigs az egyik legmeghatározóbb magyar film vanvoltlesz, és az A skorpió megeszi az ikreket reggelire című mozi mellett a legkedvesebb filmem a művésznőtől.