Be kell vallanom, cseh filmes „karrierem” , sőt, helyesbbítek, csehszlovák filmes karrierem nem Jirí Menzel filmjeivel indult. Hovatovább, ez volt az első Menzel – film, amit láttam. A cseh filmművészet életem előző „hrmncksz” évében számomra kimerült a Lány az űrből, a Nők a pult mögött, Tau bácsi és legfőképpen a Kórház a város szélén megtekintésében. Utóbbival egészen olyan mély, és intim kapcsolatot sikerült kialakítanom, hogy uszkve 12-13 évesen egészen addig merészkedtem, hogy ki tudtam jelenteni, szerelmes vagyok Arnost Blazej doktorba. ( Filmes doktorok iránti rajongásom újkori értelmét már egy jóval mizantrópabb egyed, neveztes House adja.)
Ilyen előélettel, anti-sörösként, úgy, hogy soha nem jártam – sajnos – Csehországban, a cseh nyelv iránti elkötelezett rajongással vágtam neki életem első Menzel – mozijának, s nem utolsó sorban életem első Hrabal – adaptációjának. El ne feledjem, a cseh – kultúráltságom elemi része volt még a film megtekintése előtt, hogy három alkalommal sikerült „backstage” látnom Mikó István Svejk előadásának elejét, - holnaptól négyszer tervezem látni a Folytassa Svejk elejét, hasonlóan kimagaslóan jó helyről – és az is, hogy az imént említett előadásokkal összefüggésben, fogyasztottam már knédlit, jobban mondva, hamis-knédlit, zsemléből. /Tudom, zsemlegombóc, na – de ha cseh Mikó –esten eszed, akkor knédli!)
Leszögezhetjük tehát, vajmi keveset tudtam a cseh filmművészetről, mikor tegnap este megnéztem az Őfelsége pincére voltam című filmet. Őszinte leszek, az állam leesett! Hogy ez mekkora film! Most két eset lehetséges: vagy a cseh – film – szűz létemet becsapta a hangulat vagy ez a film tényleg ennyire jó. Talán nem is fontos a válasz.
Csak ámultam és bámultam az élet, a nők, a pénz , a hivatás és a cseh-lét szeretetének csodás bemutatásán. Elvarázsolt ahogy, egyszerre tudott szarkasztikus és intelligens lenni a történet, s az a kifinomult elegancia, ahogy a szarkasztikus pillanatok megjelentek a filmben.
Ha ilyenek a cseh filmek, ha ilyenek a Jirí Menzel - filmek, akkor a jövőben sürgősen fel kell töltenem a filmes készletemet cseh/Menzel filmekkel.
Belátom, kifejezetten beszűkült cseh filmes kultúrám azonnali és hatékony fejlesztésre szorul. Mert bár jó volt felnőni Tau bácsi trükkjein vagy Vasek Penkava és Márta nővér szerelmén, azért a cseh film ennél jóval több és fogalmam sincs róla, hogy eddig ezt én miért nem tudtam. De szégyelnetes.
Igazi, nagyszerű filmélmény volt az Őfelsége pincére voltam.
S csak halkan, egészen halkan hadd suttogjam ide, ki játszott szálloda tulajdonost a filmben, na ki? .... Arnost Blazej doktor....
Trailer, szándékosan csehül - nem megijedni, megnézni! - :
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése