2009. január 5., hétfő

Top Gun


Terveztem, hogy jót fut majd az eszme eme film kapcsán, aztán rájöttem, hogy arról mégsem lehet hosszasan írni, hogy Amerika fogta az akkoriban létező összes közhelyet, amit csak talált - szerelem andalító zenével, férfierő lóerőkre váltva, hatalmi- és erődemonstráció, lazacsávóság - és összegyúrta őket egy mozivá, amit lassan 20 év távlatából is megkajál a világ. Most vagy mi vagyunk ennyire bambák, hogy ezt bevesszük, vagy ők tudnak/tudtak valamit. Gyanítom, az utóbbi ... Mert kérem, mi még mindig úgy faljuk ezt a propaganda-mozit, hogy állítom tíz kissácból, aki megnézi, minimum öt pilóta akar lenni. Nekünk pedig, akik időről-időre leülünk ezen mozi elé, valahogy mégiscsak bejön a nosztalgiahullám a Berlin Take my breath away című dalával és az akkor még a szcientológiát hírből sem ismerő Tom Cruise-zal. 

Kalap le, már megint megvettük. 

0 megjegyzés: