A sok újdonság után ma este mindenképpen szerettem volna "ismétlő-mozizni", és fura, nem fura, azt is célul tűztem ki, hogy ezúttal mindenképpen olyan film legyen a választott, aminek nagyon jól sikerült szinkronja van. És mivel egy ideje szemeztem már a polcra meglehetősen régen felkerült Elvált nők klubja DVD-vel, hát gondoltam, itt az alkalom újra megnézni, hiszen tényleg csak nyomokban emlékszem rá, viszont tudom, hogy klassz a szinkronja és Bette Midlert is nagyon szeretem.
No, ismét rá kellett jönnöm, hogy az idő néha megszépíti a dolgokat. Ugyanis én egy sokkal jobb filmre emlékeztem. Bevallom őszintén a szerény játékidő ellenére is - másfél óra - valósággal szenvedtem, és tényleg nem is tudom, miért nem hagytam abba a mozizást.
Megértem, hogy rengeteg elhagyott és becsapott nőnek ez a film a "Biblia", de engem ezúttal nemhogy nem fogott meg, de még fel is bosszantott, hogy elszúrtam rá az időmet. Az egyetlen pozitívum - ahogy arra számítani lehetett - Bette Midler és hozzá Szabó Éva zseniális szinkronja. Ja igen, és egy felfedezés, miszerint ebben a filmben játszik Sarah Jessica Parker, és ráadásul Oroszlán Szonja a magyar hangja! (Mentségemre szolgáljon, amikor én ezt a filmet a vhs-korszakban utoljára láttam, még sem a Szex és New York, sem a Valami Amerika nem volt sehol ... )
Egyszóval, kissé rendhagyó megintcsak nem-kritika egy filmről, ami - ezúttal - időpocsékolás volt. Az idő tényleg ennyire megváltoztat mindent?
